A Kolozsvári Városszépítő Egylet hét évvel ezelőtt kezdeményezte és indította útjára a Virágos Kolozsvár vetélkedőt, amely mozgalom évente összegyűjti a természet és a szép iránt rajongó embereket, akik a versenyre nevezett pályamunkáik révén megosztják környezetükkel lelkük egy-egy szegletét – legyen szó jól megmunkált kertről, feldíszített erkélyről vagy egy kreatívan elrendezett virágos sarokról.
Idén a közel 70 beküldött pályamunka közül 11-et díjazott a zsűri, a Kolozsvári Városszépítő Egylet részéről pedig személyesen adtuk át a díjakat és okleveleiket a nyertes pályázóknak.
A díjazás során alkalmunk nyílt találkozni néhány kedves városszépítőnkkel, akik megmutatták kertjüket, erkélyüket, udvarukat, és meséltek kertészkedési szokásaikról, növényápolási rutinjukról. Sokan közülük azt is kiemelték, hogy ha az ember zölddel és virággal veszi körül életterét, akkor békésebbnek, nyugodtabbnak tűnik a világ.
Vlad Tascău Menekülés a tömbházak közül című pályázatával nevezett a Virágos Kolozsvár vetélkedőre, amelyben lakása előtti kis kertjét mutatta be a nagyközönségnek. Elmondása szerint a kertészkedés és a növények iránti szenvedélyét öt-hat évvel ezelőtt fedezte fel, amikor az interneten olvasott a bonsai és a cserje termesztési technikáiról. Hosszan tájékozódott növényei igényeiről és ápolásáról, hogy kellő hozzáértéssel lásson hozzá a kertészkedéshez. Hogy a lehető legtöbbet megtudjon a növényekről, sok időt töltött kertészeti központokban, és naponta legalább egy órát szán a saját kertje gondozására.
Tulajdonképpen azt ajánlja mindenkinek, aki kertészkedni akar, hogy alaposan tanulmányozza a beültetni kívánt fajok igényeit, sajátosságait.
Nicoleta Vidican-Golea már gyermekkora óta szoros kapcsolatot ápol a természettel. Elmesélte, hogy egészen kiskora óta a nagyszülei kertjét is gondozta, azóta elkezdte érezni és szeretni a növényeket, megtanulta, hogy mikor és mennyit kell öntözni őket, hogy a lehető legszebben nőjenek. Szenvedélye a virágdíszítés, mely által, úgy érzi, történetet mesél. Pályázatának címe is ezt tükrözi: Virágos történetek az erdő széléről. Újrahasznosított tárgyakból készít díszeket helyi termelőktől vásárolt növényeihez.
Nicoleta folyamatosan kísérletezik, szeret különböző növényeket és tárgyakat felhasználva más és más összeállításokat kipróbálni. Hisz abban, hogy a növények érzik a szeretetet és kommunikációra van szükségük. Abban is hisz, hogy ha valaki kertészkedni akar, mindenekelőtt tegye fel magának a kérdést: „Érzem, hogy mikor kell megöntözni a lakásban a cserepes virágokat?”
„A virágokért mindent megteszünk, amit meg kell tennünk” – ezzel a mondattal kezdi beszélgetésünket Kovács Adriana nyertes pályázónk. Elmondása szerint Csak virágok című pályamunkája úgy született, hogy szabadjára engedte fantáziáját és kreativitását. „Sok kitartás és türelem kell a kertészkedéshez”– állítja, és azt is büszkén hozzáteszi, hogy szeptembertől márciusig hetente akár két napot is a virágoskertje gondozásával, életre hívásával tölt.
Meggyőződése, ha a természet körülöttünk van, védjük és gondozzuk, akkor életszínvonalunk is nő és jó irányba változik. „Ha valamit változtathatnék a kolozsvári tájképen, akkor mindenhol zöldíteném a tereket, és ami talán ennél is fontosabb, megváltoztatnám az emberek gondolkodását. Ha a szomszédaink kertjeit is beültetnénk virággal, megváltozna a világ” – vallja Adriana.
Anamaria Milonean, aki az Évszakokon át: színharmóniák című pályázatával vett részt a Virágos Kolozsvár vetélkedőn, úgy véli, szenvedélyekkel születünk, amelyeket egész életünk során ápolunk. Amikor gyerekként vidéken élt, nyaranta nagymamája rábízta a kert egy részének gondozását, ápolását. Azóta a kertészkedés iránt érzett szenvedély egyre inkább jelen van életében. Anamaria az évek során kialakította kertészkedési rutinját: a tavasz közeledtével részletesen megtervezi kertjét, kitalálja, hogy mit és hova fog ültetni. Elmondása szerint ez a tervezés pihentető rutinná vált, és egyúttal a hideg évszak végét is jelzi számára; ilyenkor teret ad életében a virágoknak, növényeknek.
„A virágok olyanok, mint a gyerekek: vagy gondoskodunk róluk, vagy nem – mondja Anamaria, aztán hozzáteszi –, a mindennapi kétkezi munkának része, hogy vigyázzunk rájuk, beszélgessünk velük. Azt tanácsolja mindenkinek, aki kertészkedni akar, hogy előtte sokat olvasson, tájékozódjon: „Fontos tudni, hogy mit szeretnek a növények, hova tegyük őket, hogy ne zavarják egymást. A növények energiát adnak át és igényelnek: ha az ember nem gondoskodik róluk, elsorvadnak”.
Az idei, hetedik alkalommal megrendezett „Virágos Kolozsvár” vetélkedő résztvevői újra ráébresztettek bennünk arra, hogy közvetlen szimbiózis létezik köztünk és a minket körülvevő növények között.
Köszönjük az idei év minden résztvevőjének a virágos munkát! Reméljük, hogy a jövő évi nyolcadik Virágos Kolozsvár vetélkedő újra segít abban, hogy kapcsolatot teremtsünk növényeink és virágaink történetein keresztül egymással.